A Mesterré válás útja
Egy új kor küszöbén állva nagy kihívások korát éljük. Előttünk a Váratlan és az Ismeretlen. Az elénk táruló világ arra vár, hogy szellemünk, teremtőerőnk és odaadásunk erejével megújítsuk.
Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, napról napra saját utunkat követve tudatosan kell rá felkészülnünk. Ez megköveteli tőlünk, hogy lerázzuk magunkról mindazt, ami ezzel ellentétben áll és hátráltat bennünket abban, hogy szívünk útmutatását kövessük.
Az elkövetkezendő években egyre erősödni fog a kihívás, hogy önnön fényünket kinyilvánítva segítsük a Földet különválasztottságából visszatérnie a Minden Élet Egységébe. Csakis saját magunkon múlik, hogy ez megtörténhessen és azon, hogy mennyire vagyunk képesek megnyílni a bennünk rejlő szeretet iránt.
Első lépésként meg kell tanulnunk önmagunkat jól szolgálni. Csak ezt követően folytathatjuk utunkat azon az ösvényen, amelyet e világ Felemelkedett Mesterei és Avatárjai előttünk bejártak. Ez az út új dimenziókat és valóságokat tár fel előttünk. Miközben megnyílunk önnön teljességünk előtt, ráeszmélünk, hogy ezek a dimenziók valójában nem ismeretlenek számunkra. Tudatunk egyidejűleg kitágul, felismerjük és elfogadjuk rendeltetésünket.
Az úton az önbecsülés, az önszeretet és a belső bizonyosság vezet bennünket. Valójában nincs, ki megmutassa az utat, csak mi ismerjük az irányt, és nekünk magunknak kell végigmenni rajta.
Közben fokozatosan tudatára ébredünk azon világoknak, melyeket egykor Otthonunknak neveztünk. E világok sohasem szakadtak el Minden Élet Egységétől. A Béke, a Határtalan Boldogság és a Teremtés Dicsőítésének világai ezek. Világok, melyek a Krisztusi Fényt már befogadták és olyan erejű Szeretet hatja át őket, hogy az emberi szív belereszket.
Megtapasztalni teljességünket és egyidejűleg ebben a világban élni, ijedtséggel és néha félelemmel tölthet el bennünket. Félelmek ébrednek bennünk és kollektív szinten is gyakran úgy érezzük, inkább szeretnénk meghalni, mintsem egyszerre megtapasztaljuk a Különválasztottságot és adjuk át magunkat az Egység érzetének.
Az is halál, amikor erőnket elpazaroljuk és a bennünk lévő hatalmunkat átengedjük másnak. Amikor olyan élethelyzeteket választunk, amelyekben elhárítjuk a felelősséget, amikor jobb tudás hiányában kivetítések játékaiba bonyolódunk, amikor az áldozat-bűnös szerepét játsszuk el és egy bűnbakot találunk minden helyzetre.
Vagy pedig készek vagyunk a Változásra és elhatározzuk, hogy felvállaljuk a bennünk lévő hatalmunkat. Készek vagyunk rá, hogy meghaljon bennünk mindaz, ami már nem szolgál bennünket, és mint egy öreg, elnyűtt kabát lehulljon rólunk.
Mindenkor emlékezhetünk arra, hogy szabadon választhatunk. Emlékezhetünk arra, amiért ebben a változó időben a Földön vagyunk és ezt az utat mi magunk szeretetből választottuk.
Lassan elkezdünk emlékezni arra, hogy honnan jöttünk és mi a feladatunk. Bepillantást nyerünk a nagyobb összefüggésekbe és kezdjük tapasztalatainkat más nézőpontok szerint látni. Támogatva érezzük magunkat, hogy utunkat végigjárjuk, és mindazt örömmel fogadjuk, ami történik velünk.
Ez az út egyre tovább visz bennünket. Útközben várnak ránk társaink, barátaink és családunk tagjai. Épp így találkozunk mindazzal, ami szolgál bennünket, felébredésünket, hogy valóban önmagunkon túlnőve belső fényünket tetteinkben is kinyilvánítsuk.
Szolgálatom részének tekintem, hogy segíthesselek Benneteket önnön mesteri mivoltotok megtapasztalásában, s remélem, hogy munkám inspirációt nyújt számotokra e kihívásban.




(©2001 - 2007) ANTAKARANA
Open the Gates to Oneness
MA'al Birgit Ruttkowski
Wilhelmstrasse 25
D- 41061 Mönchengladbach
Tel.: **49 (0) 2161 - 29 44 46
Fax: **49 (0) 2161 - 29 44 47
email

Antakarana | Kapcsolat| Német Honlap | Angol Honlap |

Copyright © 2007 - 2008 Birgit Ruttkowski All rights reserved.